Már megint egy őrült szombat ünneplő, aki törvénykezni akar a többi keresztény felett ! Van két „szégyenfoltunk” nekünk adventistáknak, az egyik a szombatizmusunk, a másik, hogy nem eszünk disznóhust! Legalábis ez a két legfontosabb dolog, amivel beazonosítanak bennünket. Mi a törvényt visszük az emberekhez a kegyelem helyett ! DE HÁT AKKOR NEM KELL MEGTARTANI A TÖRVÉNYT ? Erre sokan hivatkoznak, mert így kényelmes a kereszténység, nincsenek szabályok, mert megbocsályt az Isten ! Lehet hogy most furcsát mondok, amit nem hallottál még . A TÖRVÉNY a szeretet törvénye, Isten hozta, hogy megismerd az Ő jellemét, azt az ÓVÓ , VÉDELMEZŐ, MAGÁHOZ ÖLELŐSZERETET, ami BELŐLE fakad ! És Isten szeretetére szeretet a válasz! Mivel szeretem Őt, engedelmeskedek a kérésének. Ahogy megpróbálsz kedvébe járni a kedvesednek, és nem esik nehezedre eleget tenni a kérésének, úgy engedelmeskedsz az Úrnak. Szereted Őt, és megtartod a parancsolatokat. Jézus a példaképünk. És az Ő élete a tízparancsolat beteljesítése. Szemben a mai kereszténységgel, ahol még homoszexuális keresztény közösségek is vannak, és mindenki lábbal tapossa a Tízparancsolatot, azt csinálunk amit akarunk. És itt jön a vasárnap. Isten megteremtette a világot, ennek az emlékünnepe a szombat megünneplése. A vasárnap ünneplés a napisten imádata, és a teremtettet ünnepeljük a Teremtő helyett ! Szeretem az Istent , aki megteremtette hat nap alatt a világot, és aki megteremtett engemet is ! Megünneplem a szombatot, még akkor is, ha ez miatt el kell veszítenem a munkámat ebben a válságokkal nyomorgatott világban. És fáj, ha mások megtagadják Isten parancsolatát, és félrevezetik az embereket.
Ittegy kis rövid összefoglalót találtok a vasárnap kialakulásáról, mely segít megérteni, hogy miért alakult ki a Katolikus egyházban a vasárnap ünnepe.
A Katolikus Egyház megváltoztatta a Tízparancsolatot, a szombatból
vasárnap lett.
2 Móz. 20,8 Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. 2 Móz. 20,9 Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; 2 Móz. 20,10 De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed,a ki a te kapuidon belől van; 2 Móz. 20,11 Mert hat ] napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van,a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
Hasonlítsuk össze a Tízparancsolatot a katolikus egyház tanításával, látható
lesz a külömbség.
II: JÁNOS PÁL PÁPA DIES DOMINIDIES DOMINI KEZDETÜ
APOSTOLI LEVELE A PÜSPÖKÖKNEK PAPOKNAK ÉS HÍVEKNEK
A VASÁRNAP MEGSZENTELÉSÉRŐL
8. A keresztények számára a vasárnap elsôsorban a föltámadott Krisztus dicsôségétôl ra-
gyogó húsvéti ünnep. Az "új teremtés" ünneplése. Újra el kell tehát olvasnunk a teremtés
nagy történetét, s el kell mélyítenünk a "szombat" teológiáját, hogy elmerülhessünk a va-
sárnap teljes megértésében."Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot"
13. A szombat parancsa tehát, mely az elsô szövetségben elôkészíti az új és örök szövet-
ségvasárnapját, Isten tervének mélységében gyökerezik. Napjainkban a keresztények is
fölfedezik a vasárnap parancsának e távlatát.
A Szombattol a Vasárnapig
18. Mivel a harmadik parancsolat ( a teremtés emlékünnepe a negyedik parancsolat, a
katolikusok egyszerüen kivették a harmadikat, a szobrok imádatának tíltását. Így lett a
teremtés emlékünnepe a harmadik. ) ennyire lényegesen függ Isten üdvözítô műveinek
emlékezetétôl, a keresztények amikor fölfogták a Krisztus által megkezdett új és végsô
idô eredetiségét, a szombat utáni elsô napot tették ünnepnappá, mert azon történt az Úr
föltámadása.A "szombatról" átlépünk "a szombat utáni elsô napra", a hetedikrôl az elsô
napra: az Úr napja Krisztus napja lesz!
Az új teremtés napja
24. A keresztény vasárnap szembesítése a sajátosan ószövetségi szombati szemlélettel
jelentôs teológiai elmélyülés kiindulópontja lett. Erôs megvilágításba került a föltámadás
és a teremtés kapcsolata. A keresztény gondolkodás számára ugyanis önkénytelenül adó-
dott "a hét elsô napján" történt föltámadás összekapcsolása a kozmikus hét -- melyben
a Teremtés Könyve elmondja a teremtés elbeszélését -elsô napjával : a fény teremtésének
napjával. Krisztus, a világosság napja Egy bölcs lelkipásztori megfontolás arra késztette
az Egyházat, hogy tegye kereszténnyé a vasárnap számára a dies Solis, a "Nap napja"
elnevezést, amellyel a pogány rómaiak jelölték e napot, s még mai nyelvekben is feltűnik.
Így vonták ki a hívôket azoknak a kultuszoknak csábító hatása alól, amelyek a Napot
istenítették és e nap ünneplését Krisztusra, az emberiség igazi "Napjára" irányították.
Szent Jusztinosz amikor a pogányoknak írt, a szokásos "Nap napján" kifejezéssel élt annak
jelölésére, hogy a keresztények mikor gyűlnek össze.
Ide egy kis kiegészítés ebböl a Pápai levélböl.
[23] Sermo 8 in octava Paschalis, 4: PL 45, 841. A vasárnap "elsô nap" jellege jól látható a
latin liturgikus naptárban, ahol a hétfô neve feria secunda ('második nap') , a keddé feria
tertia ('harmadik nap') stb. A hét napjainak hasonló elnevezése él a portugál nyelvben.
A Nap Napja a napisten imádatának volt a napja.
[30] Pl. az angolban a Sunday, a németben a Sonntag Nagy Konstantin a Napistent imádta.
így autómatikusan a vasárnapot tette kötelezővé, amikor törvénybe iktatta a jereszténysé-
get, mint államvallást. Erre utal II. János Pál is a kommentárjában.
Nagy Konstantin rendelete 321, VII. 3-án: Codex Theodosianus II. 8,1.
62. A keresztény nem feledkezhet meg arról, hogy a zsidó szombat megtartásának módja
ugyan érvényét vesztette, mert a vasárnapi "beteljesedés" felülmúlja azt, az "Úr napja"
megszentelésére kötelezô.
[83] 1257. k; Keleti Kódex 881,1: "a hívôknek vasárnapokon és parancsolt ünnepeken részt
kell venniük az Isteni Liturgiában, illetve a saját jogú egyházak elôírásai és törvényes szo-
kássa szerint a reggeli zsolozsmán."
[84] "Akik szándékosan nem tesznek eleget e kötelezettségnek, súlyos bűnt követnek el" .
BEFEJEZÉS
Érthetô tehát, hogy miért fordít akkora gondot az Egyház a vasárnap megtartására és miért
marad továbbra is a Egyház fegyelmi rendjében a szó szoros értelmében kötelezô parancs.
A Vatikánból, 1998. május 31-én, Pünkösd ünnepén, pápaságom 20. évében.
II. János Pál pápa
www.jezus.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
