Ingyenes apróhirdető
Ingyen blog, ingyen weblap
Opciós Tőzsde Oktatás
www.opcioguru.com/opcios-oktatas
Ingyen online póker
|
Világ-Vasárnap Sokat gondolkodtam egy ellentmondáson. A Katolikus egyház hamarosan bevezeti a Vasárnap kötelező megünneplését. Azokban az országokban, ahol a keresztény kultúra az uralkodó , ez nem lehet gond, könnyen rá lehet beszélni a törvényhozókat egy ilyen törvény kihirdetésére. E. G. White Az utolsó napok eseményei c. könyvéböl idézek: Isten leleplezte Babilont "...mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek. "...
Isten hat nap alatt teremtette a világot és megpihent a hetediken, megszentelte ezt a napot és szentként különítette el a többitől magának, hogy népe nemzedékeken keresztül megtartsa. De a bűn embere felmagasztalva magát Isten fölé, Isten templomába ülvén Istenként mutatva magát, véli, megváltoztatja az időket és a törvényt. Ez a hatalom azt állítja, hogy nemcsak egyenlő Istennel, de Isten feletti, s megváltoztatta a nyugalomnapot; a hét első napját helyezte oda, ahol a hetediknek kell lennie. és a protestáns világ elfogadta a pápaságnak eme gyermekét, és szentnek tekinti. Isten Szava ezt paráznaságnak nevezi [Jel 14:8]. - 7BC 979 (1900). A vasárnap mozgalom most a háttérben készíti útját. A vezetők elrejtik az igazi hitpontot és sokan, akik egyesülnek a mozgalomban, nem látják e rejtett áramlat irányát... Vakon dolgoznak. Nem látják, hogy ha egy protestáns kormány szentesítette az elveket, amely őket szabad, független nemzetté tette, és a törvényhozás által az alkotmányba oly elvet fektetnek le, amely a pápai csalást és a pápai hamisságot terjeszti, belesodródnak a sötét középkor római borzalmába. - RH Extra, Dec. 11. 1888.
A vasárnap-törvény végrehajtásának eme mozgalmában elkötelezettek között is még sokan vannak, akik vakok a következményekkel szemben, amelyek követik ezt a tevékenységet. Nem látják, hogy egyenesen a vallásszabadság ellen küzdenek. Sokan vannak, akik sohasem értették a bibliai szombat igényét, sem a hamis alapot, melyen a vasárnap szokása nyugszik...
Azok, akik erőfeszítést tesznek az alkotmány megváltoztatására, és törvényt biztosítanak a vasárnap ünneplés végrehajtására, nincsenek tudatában ennek következményével. Válságban vagyunk! - 5T 711, 753 (1889).
NE ÜLJÜNK NYUGODTAN, SEMMITTEVŐN
Kötelességünk minden tőlünk telhetőt megtenni a fenyegető veszély elhárítására... Óriási felelősség hárul az ima embereire az egész országban, kérvén, hogy Isten a gonosz eme felhőjét tartsa vissza és adjon néhány év kegyelmet a Mesterért végzett munkára. - RH Extra, Dec. 11, 1888.
Akik most megtartják Isten törvényét, azoknak neki kell készülni. , hogy olyan segítséget kapjanak, amit egyedül Isten adhat nékik. Komolyabban kell dolgozniuk, hogy ameddig lehet, késleltessék a fenyegető csapást. - RH Dec. 18, 1888.
Ne engedd, hogy az Isten parancsolatát megtartó nép ebben az időben néma legyen, mintha méltóságteljesen belenyugodnának a helyzetbe. - 7BC 975 (1889).
Nem tesszük Isten akaratát, ha nyugodtan, semmittevőn ülünk azért, hogy a lelkiismeret szabadságát megőrizzük. Buzgó, eredményes ima szálljon fel az égbe, hogy ez a csapás késlekedjen a munka bevégzéséig, amit annyira elhanyagoltunk! Nagyon komolyan imádkozzunk és azután imánkkal összhangban dolgozzunk! - 5T 714 (1889).
Sokan vannak, akik nyugodtak, s amint voltak, alszanak. Azt mondják: "Ha a prófécia előre megmondta a vasárnap ünneplésének elrendelését, a törvényt biztosan beiktatják", s erre a következtetésre jutva leülnek, s nyugodtan várják az eseményeket, magukat azzal a gondolattal vigasztalva, hogy Isten meg fogja védeni népét a nyomorúság napján. De Isten nem fog megőrizni bennünket, ha nem teszünk erőfeszítést annak a munkának végzésére, amit feladatként ránk bízott.
Mint hűséges őrnek, látnod kell: a kard jön, és figyelmeztesd az embereket, ne folytassák a tudatlanság útirányát az ismeretlenen keresztül, amit elkerülhetnek, ha tudják az igazságot. - RH Extra, Dec. 24, 1889.
Szállj szembe a vasárnap-törvénnyel tollal és szóval
Nem dolgozhatunk úgy, hogy tessünk az embereknek, akik befolyásukat a vallásszabadság elnyomására fogják felhasználni, és elnyomó intézkedéseket hoznak, hogy embertársaikat a vasárnap szombatként való megtartására vezessék, vagy kényszerítsék. A hét első napja nem oly nap, amit tisztelni kellene. Ez álszombat, és az Úr családjának tagjai nem vállalhatnak közösséget azokkal az emberekkel, akik felmagasztalják e napot és megsértik Isten törvényét szombatjának taposásával! Isten népe ne szavazzon ilyen emberek hivatalba kerülésére, mert ha ezt teszi, akkor részese azok bűnében; amit elkövetnek, míg hivatalban vannak. - FE 475 (1890).
Remélem, hogy a trombita határozott hangot ad a vasárnap-törvény mozgalom tekintetében. Azt gondolom, az volna a legjobb, ha írásainkban Isten törvénye folytonosságának tárgyát hangsúlyozottá tennénk. Most a lehető legjobbat kell tennünk, hogy meghiúsítsuk a vasárnap-törvényt! - CW 97, 98 (1906). AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELFOGADJA A VASÁRNAP-TÖRVÉNYT
Amikor országunk lemond kormánya elveiről, törvénye iktatja a vasárnap-törvényt, a protestantizmus e tettével kezet nyújt a pápaságnak. - 5T 712 (1889).
A protestantizmus egész befolyását és idejét a pápaság mellett veti latba, országos rendelet által kierőszakolja a hamis szombatot, életet és erőt ad Róma romlott hitének, feléleszti zsarnokságát és a lelkiismeret elnyomását. - Mar 179 (1893).
Előbb vagy utóbb elfogadják a vasárnap-törvényt. - RH Febr. 16, 1905.
Hamarosan a vasárnap-törvényt érvényre juttatják és a bizalmi állásokban lévő emberek megkeserednek az Isten törvényét megtartó maroknyi nép ellen. - 4MR 278 (1909).
A Jelenések könyve 13. fejezetének próféciája kinyilatkoztatja, hogy a bárányszarvú fenevad által jelképezett hatalom "azt cselekszi, hogy a föld és annak lakosai imádják" a pápaságot, amelyet itt a párduchoz hasonló fenevad szimbolizál... Bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok az a hatalom, amelyet a bárányszarvú fenevad jelképez, és hogy ez a prófécia akkor fog teljesedni, amikor az Egyesült Államok kikényszeríti a vasárnap megtartását...
A politikai korrupció kiöli a jogosság szeretetét és az igazság tiszteletét. Még a szabad Amerikában is a hatalmasságok és a törvényhozók, hogy a nép kegyét megnyerjék, a politika követelésének engedve kötelezővé teszik a vasárnap megtartását. - NK 514, 527 És egy érdekes cikk, magyarra lefordítva. A pénzügyi válság az európai társadalom értékeinek a próbaköve
COMECE Őszi Plenáris Ülése 2008
A pénzügyi válság egy mélyebb lelki válság és elhibázott értékrendszer jele. Az emberi munka értékét és értelmét a földre döntötte a profit iránti általános hajsza – szögezte le sajnálattal a COMECE Püspöki Kar az őszi planáris ülésén. A találkozón, amelyet a COMECE új épületében, Brüsszelben a de Meeus tér 19-ben tartottak november 12-14. között, részt vett Fr Piotr Mazukiewicz, az új főtitkár is.
A fő téma, az Európai Unió mai kihívásai keretében a plenáris ülés lehetőséget adott a COMECE Püspöki Karának, hogy elemezze azt a hármas krízist, amellyel az EU az utóbbi hónapokban szembesült: az ír népszavazás eredményét, amely felfüggesztette a Lisszaboni Szerződést és az ezzel kapcsolatos szervezeti reformokat az EU-ban; az orosz-grúz háború kapcsán kirobbant geopolitikai krízist; és végül, a pénzügyi és gazdasági válságot.
Adrianus Van Luyn püspök, a COMECE elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a krízis olyan mértékű, amelyet nem szabad alábecsülni: "Bárki, aki a pénzügyi válság okának csupán csak a piaci átláthatatlanság és a jogi elszámoltathatóság hiányát véli felfedezni, lehet, hogy nem vesz tudomást arról, hogy ez sokkal inkább a társadalmi berendezkedésről szól. A szűkös erőforrások folyamatos és korlátlan fogyasztásán alapuló gazdasági modell szükségszerűen megbukik." A püspök úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság mélyebb oka a torz értékrendszerben gyökerezik.
A pénzügyi válság kínálja magát, hogy az emberek még élesebben megkérdőjelezzék a nyugati életstílust. Ezzel összefüggésben a COMECE Püspöki Kar megkapta a Szakértői Csoport által 2007 novemberében készített "Keresztény szemmel a klímaváltozásról" jelentést. A püspökök felfigyeltek a jelentés végkövetkeztetéseire: a klímaváltozás az emberiség nagy része számára felveti az életben maradás kérdését; illetve erős politikai vezetés és ami még fontosabb, erkölcsi megfontolás és megvitatás szükséges ahhoz, hogy ne csak az állampolgárok értelmét, hanem a szívét is megnyerjék, és meggyőzhessék őket arról, hogy elhatárolódjanak az országainkban uralkodó életstílustól, amely egyoldalúan csak a fogyasztásra, különösen az energiahordozók magas felhasználási szintjére koncentrál.
A "mértékletesség" mint központi érték kell, hogy meghatározza ezt az életstílusváltást. A keresztényeknek az a feladatuk, hogy másokban is tudatosítsák: a mértékletesség életminőséget és boldogságot jelenthet, mert segít abban, hogy elválasszuk az alapvetőt a fölöslegestől. Az Egyház számára újabb kihívást jelent annak nehézsége, hogy a keresztények hogyan tudják átadni magát az eszmét, miszerint az életmód megváltoztatása a kulcs a jó és végsősoron a boldog élet titkához.
Ugyanebben a szellemben, a püspökök felszólítottak a vasárnapi nyugalom, mint az európai társadalmi berendezkedés egyik alapkövének megszentelésére, amely a családi élet és a munka közötti egyensúlyteremtés lehetősége. Az utóbbi években a vasárnapot, mint heti pihenőnapot több tagállam törvényi szabályozása veszélyezteti, a liberális és fogyasztás-orientált politikai eszméknek betudhatóan. A jelenlegi gazdasági válsággal összefüggésben a COMECE Püspöki Kara felhívást intézett az Európai Parlamenthez, hogy gyakorolják a kötelességeiket és vegyék bele a vasárnap védelmét a Munkaidő Irányelvbe, amely december közepére lesz az Európai Parlamentnek felterjesztve.
Az iraki keresztény menekültek helyzetével kapcsolatban a püspökök felszólították az EU-t, hogy ismerje el a kereszténység alapvető szerepét Irak hagyományát és történelmét tekintve, és tartsák napirenden – az iraki kormánnyal való kapcsolataikban és a tárgyalások szintjén – a keresztény közösség védelmét, amelyet megsemmisítés fenyeget, és az egyéb iraki vallási kisebbségek védelmét. Nagyobb általánosságban a püspökök sajnálatukat fejezték ki, hogy az EU a harmadik országokkal szemben még most sem tesz megfelelő erőfeszítéseket, hogy a világ más részein élő kisebbségek vallásszabadsága elleni erőszak ellen hathatósan fellépjen.
A saját részükről a püspökök azzal a feladattal bízták meg a COMECE Titkárságát, hogy állítson fel egy szakértői csoportot a kölcsönösség elvének tanulmányozására a vallásszabadsággal kapcsolatban. A jelentést a következő plenáris ülésszak idején, 2009 márciusában fogják a Püspöki Kar elé benyújtani.
Mi a COMECE?
A COMECE az Európai Közösség Püspöki Konferenciájának Bizottsága. Az Európai Unió Katolikus Püspöki Konferenciájának delegált püspökeiből áll, állandó titkársága Brüsszelben van.
A 24 tagú püspöki küldöttség a következő országokat képviseli: Ausztriát, Belgiumot, Bulgárát, Csehországot, Angliát és Wales-t, Franciaországot, Németországot, Görögországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot, Lettországot, Litvániát, Máltát, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát, Skandináviát, Skóciát, Szlovákiát, Szlovéniát, Spanyolországot és a Luxemburgi Főegyházmegyét. De a KDNP is folyamatosan küzd a vasárnap törvény mellett, és amikor a Zsidó közösség képviselői az Alkotmány bírósághoz fordultak, mert nem biztosítja a magyar alkotmány a szabad vallás gyakorlását számukra, és a Bibliához hűséges kersztények számára, akkor vissza lettek utasítva! És íme a jelenleg is érvényes törvény, ami keményen ellene áll a szombatot ünneplők kérésének, miszerint szeretnénk megünnepelni a Teremtés emlék ünnepét a Szombatot. 10/1993. (II. 27.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 1993. évi 22. számában
AB közlöny: II. évf. 2. szám
| ---------------------------------------------------------------
| 767/B/1992
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság törvény alkotmányellenességének utólagos
vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi
XXII. törvény 125. § (2) bekezdése és (4) bekezdése
második mondata alkotmányellenességének megállapítására
irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben
közzéteszi.
Indokolás
1. Az indítványozók a vallásos magyarországi zsidóság
képviselőiként sérelmezték, hogy az új Munka Törvénykönyve a
munkaügyi minisztert hatalmazza fel a munkaidő beosztásának
a munkaszüneti napok miatt indokolt megváltoztatására, e
változtatás során azonban vasárnap nem nyilvánítható
munkanappá. A zsidó vallás legalapvetőbb szabályai közé
tartozik a szombati munkavégzés tilalma. Indítványozók
véleménye szerint az a szabályozás, hogy a munkaügyi
miniszter a szombatot bármikor munkanappá nyilváníthatja,
súlyosan sérti a vallásos zsidóság érdekeit, és az
állampolgári egyenlőség elve sérelmet szenved.
Ugyancsak aggályosnak tartják azt a szabályozást, hogy
húsvéthétfő és karácsony munkaszüneti nap, vagyis az állam a
keresztény vallások legnagyobb ünnepein biztosítja azt, hogy
ne kelljen munkát végezni. A beadvány szerint az
állampolgári egyenlőséget sérti, hogy a szabályozás a zsidó
vallás legnagyobb ünnepein nem biztosít lehetőséget a
munkaszüneti napként való ünneplésre. Indítványozók
álláspontja szerint az Alkotmánynak a vallásszabadságról
rendelkező 60. §-ából következik az egyes vallások közötti
különbségtétel tilalma. Kérték az alkotmányellenesnek vélt
rendelkezések hatályon kívül helyezését.
2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
(továbbiakban Mt.) 125. § (2) bekezdése a vallási eredetű
ünnepek közül munkaszüneti nappá nyilvánítja húsvéthétfőt,
pünkösdhétfőt és december 25-26-át: karácsonyt.
Az Mt. 125. § (4) bekezdése szerint " A munkaidő
beosztásának a munkaszüneti napok miatt indokolt
változtatását a munkaügyi miniszter évenként szabályozza. E
változtatás során azonban vasárnap nem nyilvánítható
munkanappá. "
Az Alkotmány vallásszabadságra vonatkozó rendelkezései
kimondják:
"60. §. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van
a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
( 2 ) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más
lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy
elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és
meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások
végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal
együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa
vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy
taníthassa.
( 3 ) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól
elválasztva működik. "
3. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az
indítványt.
A vallási ünnepek munkaszüneti nappá nyilvánítása hosszú
történeti folyamat eredménye, és jórészt a hagyományok
befolyásolják. Ennek megfelelően a zsidó-keresztény
kultúrkörbe tartozó államokban e vallások legnagyobb ünnepei
munkaszüneti napok; a zsidó és keresztény ünnepek némelyike
( húsvét, pünkösd ) egyes években naptárilag is egybeesik.
Hasonló tradíciók alapján az iszlám országok saját vallásuk,
míg Izrael a zsidó vallás ünnepeit veszi elsősorban alapul a
munkaszüneti napok megállapításánál. A vallási ünnepek és a
munkaszüneti napok közötti összefüggés azonban minden
államban, így Magyarországon is csak viszonylagos, és
történetileg változó.
Az állam alkotmányos kötelessége két vonatkozásban
rögzíthető. Egyrészt nem részesíthet egyetlen vallást
kizárólagosan kivételezett elbánásban, például azzal, hogy
az adott vallás valamennyi ünnepét állami munkaszüneti nappá
nyilvánítja. Másrészt nem akadályozhatja meg egyetlen -
alkotmányos keretek között működő - vallás híveit sem hitük
szabad gyakorlásában.
A hatályos magyar szabályozás ellen egyik szempontból sem
emelhető alkotmányos aggály. Az Mt. alapvetően olyan
ünnepeket nyilvánít munkaszüneti nappá, amelyeket a
társadalom túlnyomó része - vallási meggyőződésétől
függetlenül - ünnepnek tart, hozzájuk családi és népszokások
kötődnek. Így nem állítható, hogy a karácsonyt vagy a
húsvétot csak a gyakorló hívő keresztény emberek ünnepelnék.
A népszokások súlyát jelzi az is, hogy a keresztény
országokban sem ugyanazok a legnagyobb ünnepek és
munkaszüneti napok, például sok országban Vízkereszt vagy
Nagyboldogasszony napja kiemelkedő jelentőségű ünnep.
Ezekben az ünnepekben ma már a vallási és a világi elemek
erősen keverednek. Az, hogy az állam munkaszüneti nappá
nyilvánítja némelyiket, nem azok vallási tartalmának szól,
hanem a társadalom elvárásain és gazdaságossági
megfontolásokon nyugszik. Az állampolgárok többsége ezeket a
napokat - azok vallási tartalmával való azonosulás nélkül is
- családi körben, hagyományokat követve, vagy akár
pihenéssel szereti eltölteni.
A beadványban említett két legnagyobb zsidó ünnep ( Ros
Hasana, vagyis a zsidó újév, és Jóm-Kippur, azaz engesztelő
nap ) megünnepléséhez hasonló társadalmi hagyomány nem
kötődik. A munkaszüneti nappá nyilvánított ünnepek
megállapításában a törvényhozót általában társadalmi
hagyományok és elvárások vezették, és nem valamely egyház
előnyben részesítése.
A másik vizsgálandó alkotmányos szempont, hogy a szabályozás
nem gátolja-e meg valamely vallás híveit hitük szabad
gyakorlásában. Az új Mt. ebből a szempontból éppenséggel
kedvező változást tartalmaz, mert olyan garanciális
szabályokat épített ki, melyek lehetővé teszik a
munkavállalók számára vallásuk szabad gyakorlását. Az új
szabályozás szerint az alapszabadság mértéke életkortól
függően húsztól harminc munkanapig terjed. Az Mt. 134. § (2)
bekezdése szerint a munkavállaló alapszabadsága egynegyedét
az általa meghatározott időpontban veheti igénybe. Ez
biztosítja, hogy a vallásos munkavállalók legalább évi öt
alkalommal minden indokolási kötelezettség nélkül a mások
számára kötelező munkanapokon eleget tehessenek vallásuk
előírásainak. Ezzel az Mt. biztosítja a vallás szabad
gyakorlásához való alkotmányos jogot.
Alkotmányossági vizsgálat tárgyává tette az Alkotmánybíróság
azt is, hogy a hatályos szabályozás nem sérti-e az
állampolgári egyenlőség elvét azzal, hogy diszkriminál az
egyes vallások, és azok hívei között.
Az új Mt. 124. § (1) bekezdése szerint hetente két
pihenőnap illeti meg a munkavállalót, ezek közül az egyiknek
vasárnapra kell esnie. A heti pihenőnap megállapítása a
munkáltatók és munkavállalók ( kollektív szerződésben
rögzített ) megállapodásának a tárgya. E megállapodás
hiányában is a munkáltató, és nem az állam jogosult a
munkaidő beosztás meghatározására. A törvény a vasárnapi
pihenőnapot biztosítja a dolgozók számára, azonban azt az
állam nem írja elő kötelezően ( mint az angolszász
országokban ismert ún. "vasárnapi törvények" - Sunday laws -
esetében, ahol az állam megtiltotta a vasárnapi
munkavégzést ) . Az Mt. 124. §-ának további bekezdései
szabályozzák a pihenőidő biztosítását olyan munkarendben,
ahol a munka - rendeltetése folytán - vasárnap is folyik.
A vasárnapi pihenőnap szokása a hagyományokon alapul, s ez
ma már a világ nagy részén egységes gyakorlat; kétségtelen
eredeti vallási tartalma, azonban ezt már rég elvesztette;
jelenlegi, kimondottan világi jellegű célja az, hogy az
állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson.
Ehhez járult a heti munkaidő csökkenése, s nem vallási
megfontolások eredményeként a szombati pihenőnap általánossá
válása, először az iparilag fejlett országokban, majd az
1980-as évek óta fokozatosan Magyarországon is. Ez azonban a
tényen nem változtat, hogy a munkajogi szabályozás egyetlen
egységes heti pihenőnap biztosítására törekszik a
lehetőségek határain belül. Az ünnepek körüli munkaidő
beosztás megváltoztatására - a beadvány állításával
ellentétben - a munkaügyi miniszter korlátozott
jogosítványokkal rendelkezik a társadalmi elvárások és a
gazdaságossági szempontok által kellően indokolt esetben.
Fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az
Mt. támadott rendelkezései nem alkotmányellenesek, és az
indítványt elutasítja.
Budapest, 1993. február 23.
|
Kérdem én, évi 5 szabad szombattal gyakorolhatom a Tízparancsolat szombatra vonatkozó tanítását? Testvérek között is 52 szombat van egy évben! A Magyarok Istene, az ősi Napisten pedig újra "fénylik". Hát idáig jutottunk. De egy olyan kultúrában, ahol egészen máshova nyúlnak vissza a gyökerek, ez hogyan lesz lehetséges? A megoldás a Napisten imádatban van, hiszen a Vasárnap is a Napisten napjának a kereszténységbe csempészett változata, folytatása! Lássuk, hogy hol, a világ külömböző pontjain hogyan gyökerezik a Napisten hit. A Nap elsőrendű fontosságú égitest volt az emberiség számára a kultúrák kialakulásának hajnalától. Olyan isten, akinek képzelt élete rendkívül gazdag mitológiát, mondakört hozott létre. Ünnepe minden napfordulónál kialakult, de a születését szinte minden nép a téli napfordulóhoz kötötte, amikortól az éjszakák rövidülnek, a nappalok pedig egyre hosszabbak lesznek. Amikor a világosság fokozatosan „legyőzi” a sötétséget. A régi egyiptomiak a kozmikus jelenségek fő mozgatójának a Napot tartották. Még a Nílusnál is jobban tisztelték. Hitük szerint a Nap minden reggel megszületik a tengerből, az ősvízből, vagy a lótuszvirág kelyhéből, hogy elűzze a sötétséget, hogy az éjszaka rabsága után új tevékenységre sarkalljon. Az ókori Egyiptomban a nagy istenségek között Ré, a napisten volt az egyik legjelentősebb. Égi útját naponta bárkán tette meg, azaz olyan közlekedési eszközön, amilyent maga a nép is használt. Ehnaton fáraó idejében vált a napkultusz egyedülivé és kizárólagossá, az összes többi istenség rovására. Ré napisten kultuszát Aton, a napkorong neve alatt hirdette. Atont teremtőként, a föld és lakói táplálójaként és éltetőjeként dicsőítették. Mivel Egyiptomban a fáraót is istenként tisztelték, így az óbirodalom közepétől kezdve a fáraót is egyenlőnek tartották a Napistennel, származása nem volt kérdéses. A Perzsák
A PERZSA mitológia központi alakja, az istenek vezetője: MITHRASZ. Alakja széles körben elterjedt az ókori világban. Mezopotámiától Kis-Ázsiáig, majd a hellenisztikus kultúráig ismerték. Az akkád MITHRA hellenisztikus változata MITHRASZ, a Földközi – tenger vidékének misztériumjátékainak legnépszerűbb szereplője. Alakja hasonlított a későbbi keresztény Jézuséhoz, követői, a Mithrasz–hívők egymást a keresztényekhez hasonlóan testvérnek szólították.
A Sumérok Az i. e. IV. évezredi Mezopotámiában fontosnak tartották, hogy áldozatokat mutassanak be az általuk Utunak, illetve Babbarnak, azaz "fényesen ragyogó"-nak nevezett napistennek. Az utánuk jövő akkádok, elsőként teremtettek birodalmat e fontos területen. Ők is folytatták a napkultuszt, az istenséget Samas, azaz "Nap" néven tisztelve. MEZOPOTÁMIÁBAN Samashoz hasonló képzettársításokkal ruházták fel, és napistenként imádták MITHRA személyét. Azt tartották róla, hogy életet és erőt ad. Samas mítosza egyébként a Gilgames – eposzban is szerepel. Ő az, aki minden nap végigjárja útját a föld fölött, és éjszaka a halál tengerén kel át. Szinte az Az ókori Kelet csaknem minden népének megvolt a maga napistene, vagy épp napistennője. India Az ókori India védikus himnuszaiban a mindent látó istennek tartották, aki egyformán látja a jó és a rossz cselekedeteket, elűzi a sötétséget, a rossz álmokat és a betegségeket. A középkori Iránban a napot dicsőítő ünnepségek az iszlám előtti idők örökségei voltak. A napistenről alkotott eszmében a négy fehér ló által röpített kocsi képe számos indoeurópai népnél közös elem. Az urál-altaji és a szibériai népek, köztük a tunguzok, az úzok, a manysik, a hun törzsek is, mind, mind kivétel nélkül napimádók voltak. Hellén-görög
HELLÉN VILÁGBANdecember 25-én ülték nagy pompával és örömujjongással a Nap (Héliosz Aión) születésnapját. ALEXANDRIÁBAN azonban I. Amenemhet egyiptomi fáraó óta (i.e.2000 körül) téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Ez a szokás egyes helyeken még a naptár javítása után is megmaradt. Róma Közép Amerika A közép-amerikai inkák is napimádók voltak, náluk Inti, a napisten számított a leghatalmasabb istenségnek. A mintegy 12 milliós birodalom minden lakójának imádnia kellett őt, akárcsak földi helytartóját, az uralkodót, aki a világi kormányzás mellett a vallási ügyek irányítását is elvégezte. Az uralkodócsalád önmagát egy mitikus ősön keresztül a napistentől származtatta. Japán
A távol-keleti Japánban istennőként tisztelték a Napot, akitől a mindmáig uralkodó császári ház származtatja magát. Az országot máig „a felkelő nap országának” nevezik, s állami zászlóján is fehér alapon a napkorong vöröslik.
Kína
Kínában több napistenség ismeretes. Hszi-hot, más néven Sing Moo-t a napistennőt például „tíz nap anyjának” nevezik, mivel a régi kínai hét tíznapos volt. Az ő naphintóját nem lovak, hanem hat sárkány húzza. Indiában több néven is tisztelik a napistent, aki az elképzelések szerint hétlovas napszekéren halad át az égen. Észak Amerikai Indiánok Az indiánok hitvilágában központi alak a teremtő főisten, akinek azonban nem alakult ki kultusza, vagyis azt képzelik róla, hogy a teremtésen túl nem szól bele a világ dolgaiba. Az egyik legjelentősebb vallási szertartásuk azonban a naptánc, amelyet általában évente egyszer, a nyár elején rendeztek meg. A nép összegyűlt, és más törzsekből való vendégekkel együtt megerősítették vallásuk alapelemeit a világegyetemről, valamint hitüket a szavakban, rítusokban és jelképes tárgyakban jelen lévő természetfeletti erőkben.
Európa Míg Egyiptomban bárkán járta égi útját a Nap, addig az észak-európai germánok hite szerint szekérrel járt (ahogy a nép is). A naptiszteletre a napszekerek (amilyen például a trundholmi napkocsi) mellett a hét napjainak máig használatos pogány, germán. Így a vasárnap a napisten nevét őrzi az angol „sunday”-hangalakban, vagy a német „Sonntag” szóban. A Római Birodalom és a Kereszténység A napkultusz „államosítását” a római császárok kezdték meg. Az áttörés Aurelianus császár (270-275) alatt következett be, aki a Sol Invictus, azaz a Legyőzhetetlen Nap hivatalos kultuszát vezette be, ünnepét a téli napfordulóra, december 25-re helyezte. Nagy Konstantin idejében (306-337) azonban Rómát egyre erősödő vallási felfordulás rázta meg, megsokszorozódtak a kereszténység hívei. A keresztények és a pogányok háborút vívtak egymással, és Constantinus úgy döntött, hogy egyetlen vallás, a kereszténység alatt egyesíti Rómát, bár az általa veretett pénzen a képmása mellett továbbra is megmaradt a napisten szimbóluma. A történészek máig csodálják azt a ragyogó húzást, amellyel a császár áttérítette a napimádó pogányokat a kereszténységre, beolvasztva a pogány szimbólumokat, a jeles napokat és szertartásokat a keresztény hagyományba. Karácsony ünnepe ugyanis csak 354-ben került át december 25-re, amikor pápai rendeletben a téli napfordulót az egyházi ünnepek közé iktatta. Jézus születésnapjának meghatározása sem volt kis feladat ebben a korban, ugyanis többféle dátum létezett. A választás valószínűleg azért esett végül december 25-re, mert ezzel akarta a keresztény egyhá
www.jezus.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
|
